Mi jár egy introvertált és egy extrovertált fejében, ha félénk vagy társaságkedvelő?

Az előző blogbejegyzésemben 5 példa segítségével mutattam be, hogy miben különbözik egy introvertált és egy félénk ember.

Most 5 élethelyzetet kiragadva szeretnék rávilágítani arra, hogy mi jár egy introvertált és egy extrovertált ember fejében, ha félénk illetve társaságkedvelő.

Melyik jellemzőbb rád: a félénkség vagy társaságkedvelés?

Képzeld el az introvertált-extrovertált skálát úgy, hogy most az egyik végén a félénkség, a másik végén pedig a társaságkedvelés áll. Te hová helyeznéd el magad?

Egy társaságkedvelő ember nem fél másoktól, nem szorong a társaságukban és hajlik a kezdeményezésre pl. egy bulin, amikor egy új emberrel találkozik vagy terveket sző a barátaival.

Foglaljuk össze röviden:

Társaságkedvelő: nyitott mások felé, nem szorong az emberek között

Félénk: fél, szorong a negatív megítéléstől, hajlamos az emberek elkerülésére

Introvertált: könnyen túlstimulálódik, amikor emberek között van, ezért utána egyedüllétre van szüksége, hogy feltöltődjön

Extrovertált: igényli a stimulációt, feltöltődik, ha sok időt tölthet másokkal, ugyanakkor kimerültnek érzi magát, ha túl sok időt kell egyedül lennie

Ha még nem lennél tisztában azzal, hogy introvertált, ambivertált vagy extrovertált vagy, akkor ITT tudod elkérni a tesztet:

Milyen gondolatok járnak egy introvertált és egy extrovertált ember fejében, ha félénk vagy társaságkedvelő?

Házibulin / Partin

Társaságkedvelő Extrovertált: „Micsoda buli! Nagyon energikusnak érzem magam. Alig várom, hogy mindenkivel szót váltsak.”

Félénk Extrovertált: „Imádom, hogy emberek vesznek körül, de túlságosan félek, hogy beszéljek velük.”

Társaságkedvelő Introvertált: „Szívesen ismerkedem és beszélgetek másokkal, de egyszerre csak egy emberrel. Ez a tömeg egy kicsit kimerítő.”

Félénk Introvertált: „Bárcsak hazamehetnék. Fárasztó az emberek között lenni, és túl ideges vagyok ahhoz, hogy bárkivel is beszéljek.”

Könyvtárban

Társaságkedvelő Extrovertált: „Mindjárt elalszom. Kivel beszélgethetnék? Talán küldhetnék valakinek egy üzenetet. Kíváncsi vagyok, mit csinál ma este Réka és Tomi.”

Félénk Extrovertált: „Egy kicsit unalmas itt a könyvtárban, de legalább megbújhatok a sarokban és nem csinálok magamból hülyét.”

Társaságkedvelő Introvertált: „Szeretek a könyvtárban lenni. Nagyon sok téma érdekel. Talán el kellene csevegnem a könyvtárossal, fogadni mernék, hogy tudna ajánlani valamit.”

Félénk Introvertált: „Szeretek a könyvtárban lenni. Belebújhatok egy könyvbe és egész nap olvashatok. Ahhoz túlságosan félek, hogy kérdést tegyek fel a könyvtárosnak.”

Ha cseng a telefon

Társaságkedvelő Extrovertált: „Óóóóóó! Vajon ki lehet az?” (Az első csengetés után felveszi.)

Félénk Extrovertált: „Hmmm. Vajon ki lehet ez? Nagyon szeretném megtudni, de félek felvenni a telefont.” (Túl későn veszi fel.)

Társaságkedvelő Introvertált: „Ó, remélem Éva az. Alig várom, hogy megtudjam milyen volt a nyaralása.” (Néhány csengés után felveszi és hagyja, hogy Éva beszéljen.)

Félénk Introvertált: „Ó, ne! Nem tudom felvenni. Mi van, ha bolondot csinálok magamból? Amúgy sem akarok senkivel sem beszélni.” (Hagyja, hogy a hangposta válaszoljon.)

Amikor első alkalommal találkozik valakivel

Társaságkedvelő Extrovertált: (Odamegy és bemutatkozik.) „Szia! Tamara vagyok és Annával iskolatársak voltunk. Téged hogy hívnak?”

Félénk Extrovertált: (Idegesen várja, hogy bemutassák.) „Szia. Örülök, hogy megismerhetlek.”

Társaságkedvelő Introvertált: (Csendesen vár pár percet, majd bemutatkozik.) „Nagyon szép az otthonod. Észrevettem, hogy milyen sok útikönyved van. Hová készülsz legközelebb?”

Félénk Introvertált: (Elbújik, remélve, hogy elkerülheti a bemutatkozást.) „Örülök, hogy megismerhetlek.”

Egy munkahelyi megbeszélésen

Társaságkedvelő Extrovertált: „Szeretem a megbeszéléseket, mert csoportban ötletelünk és én is kifejthetem a véleményemet. ”

Félénk Extrovertált: „Szeretek részt venni a megbeszéléseken, de túl ideges vagyok ahhoz, hogy megosszam az ötleteimet a többiekkel.”

Társaságkedvelő Introvertált: „A megbeszélések fárasztanak. Szeretem átgondolni az ötleteimet és összeszedni a gondolataimat, de ezt nehéz egy értekezleten. Mindig jegyzetelek, és később juttatom el a javaslataimat az érintetteknek.”

Félénk Introvertált: „Rettegek a megbeszélésektől. Nemcsak az fárasztó, hogy mindenkit végig kell hallgatnom, hanem annyira ideges vagyok, hogy nem is tudom követni az elhangzottakat. Bárcsak elbújhatnék az asztalom mögé.”

Melyik kombinációban ismertél magadra?