Vásárlói döntés, azaz egy introvertált esete a bifokális szemüveggel

Az interneten rengeteg információ elérhető. Ez nekünk, introvertáltaknak, nagyon hasznos, mert így vásárlás előtt van lehetőségünk utánanézni a dolgoknak.

 

Szorgosan begyűjthetjük a rendelkezésre álló adatokat, véleményeket, ezzel is csökkentve a kockázatát annak, hogy esetleg rosszul döntünk.

 

Mi történik akkor, ha van egy határozott elképzelésünk arról, hogy mire van szükségünk, de az üzletben olyan javaslatot tesznek, amire nem gondoltunk?

 

Nem, nincs lehetőségünk elővenni a mobilunkat és rákeresni az információra.

 

 

Velem pár hete pontosan ez történt! Nagyon tanulságos volt. Íme a rövid élménybeszámolóm.

 

Kálváriám a bifokális szemüveggel

 

Az egyik nap rádöbbentem, hogy nincs mese. Öregszem. Ez mondjuk egyáltalán nem zavar. Az viszont igen, hogy olvasáskor már nem láttam élesen a betűket. Szóval eljött az idő, hogy a mínuszos szemüvegem mellé beszerezzek egy pluszosat is.

Kihasználva, hogy éppen aktuális volt az éves felülvizsgálatom, rászántam magam az olvasószemüveg beszerzésére.

Ez volt az a (váratlan döntési) helyzet, amikor a szemorvos a bifokális szemüveglencse használatát ajánlotta.

Hallani már hallottam a multifunkciós lencsékről, de sosem néztem utána. Eszembe se jutott a lehetőség.

 

Ott és akkor döntenem kellett.

 

A doktornő azt mondta, hogy egy kis gyakorlással meg lehet szokni. Sokat ülök gép előtt, s nem tűnt praktikusnak, hogy cserélgetem a szemüvegeimet.

 

Vettem egy mély lélegzetet, s a megérzésemre hallgatva, igent mondtam a bifokális szemüvegre.

 

A keret választáskor még faggattam a kedves eladónőt a témáról. Ő mondta el, hogy türelmesnek kell lennem, oda kell figyelnem majd a fejem mozgatására, s nem a megszokott módon, a periférikus látásomra támaszkodni. Az nyugtatott meg egyedül, hogy ha nem válik be a szemüveg, akkor 30 napon belül visszavihetem, és ingyen csinálnak másikat.

 

 

Mit gondolsz, mit csináltam a hazaérkezésem után?

 

Igen! Rávetettem magam a netre.

 

A vélemények széles tárháza fogadott. Volt, aki pár nap alatt megszokta, volt, aki egy hónap alatt és persze volt, aki sohasem. Szédülés, fejfájás, rosszullét.

 

No, nekem meg az olvasás után ugrott össze a gyomrom.

 

 

Én vajon melyik tábort fogom erősíteni?

 

Egy hét múlva mentem a szemüvegemért. Csak másfél percig viseltem az üzletben, s rögtön hányingerem is lett.

 

A javaslatot követve otthon belefogtam a gyakorlásba. „Felül” néztem vele a TV-t, majd „alul” olvastam. Aztán mászkáltam benne és jött a rosszullét. Pár napra félre is tettem a szemüveget, mert bepánikoltam.

 

Aztán egy egyik nap éppen bandukoltam lefelé a lépcsőn, fejben a szokásos belső monológomat folytatva (mi, intrók jól eltársalgunk saját magunkkal), amikor az alábbi kérdéseket tettem fel magamnak:

 

„Miért kell elhinnem, amit az interneten írtak? Miért kell elhinnem, hogy hetekig, hónapokig kell szenvednem, amíg megszokom a szemüveget? Mi lenne, ha én azok táborát erősíteném, akik pár nap alatt megszokták a bifokális lencsék használatát?”

 

Ott és abban a pillanatban úgy döntöttem, hogy gyorsan és „fájdalommentesen” elsajátítom a szemüveg használatát.

 

Hiszed vagy sem, de EGY NAP alatt sikerült, és azóta sem voltam rosszul!

 

 

 

A DÖNTÉS TANULSÁGA

 

 

Sok mindent lehet olvasni az interneten. Meg lehet hallgatni mások véleményét, tapasztalatát.

 

Felidézheted a múltbéli élményeidet, azonban arról, hogy MOST mit érzel, mit gondolsz, miként viselkedsz TE DÖNTESZ!

 

Nem kell beállnod a sorba, és szenvedni.

 

Abbahagyhatod. Abban a pillanatban.

 

Te milyen mentális gátakat építesz, illetve tartasz karban? Mikor rombolod le őket végleg?

 

U.i.: Az hozzátartozik az esethez, hogy a szemüvegemet jól csiszolták meg, így csak a belső, mentális blokkjaimat kellett felismernem 🙂